Emissziós értékek:
SO2 koncentráció
Jelenlegi érték:
0.0 mg/Nm3
Határérték:
200 mg/Nm3
Friss információk
Ön tudta ezt?
A tüzelőanyagként szolgáló bálákat tároló épület 6400 darab szalmabálát lesz képes befogadni, ekkora mennyiség 120 átlagos lakótelepi lakásba férne be.
A biomasszáról általában
A biomassza energetikai szempontból az élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti.
Máig legelterjedtebb ezek közül a fa, de ide tartoznak a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, az ipari és kommunális éghető hulladékok, azok a növények is, melyek magvaiból üzemanyagot lehet gyártani, illetve a direkt erre a célra kifejlesztett energianövények, mint az energianád és az energianyár.
Melléktermékek, hulladékok, amelyeket biomasszaként hasznosítani lehet:
- A növénytermesztés területén: gabonaszalma, kukoricacsutka
- Az állattenyésztés területén: hígtrágya, almos trágya
- A kertészet területén: gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék
- Az élelmiszeripar területén: feldolgozási melléktermékek
- Az erdészet területéről: vágástéri hulladék
- Az elsődleges faiparból: fűrészpor, gyaluforgács
Energetikai célra termelt biomassza-alapanyagok:
- Fás-szárú és lágy-szárú energetikai ültetvények
- Biodízel alapanyagok (repce, napraforgó)
- Bioetanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya)
A biomassza energetikai felhasználása „CO2-semleges”, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált.
Így például a biomassza alapú energiatermelés egy lehetséges megoldást kínál az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátás mérséklésére. Megoldást kínál továbbá a mezőgazdaság túltermeléséből származó károk enyhítésére is - például Magyarországon kb. évi félmillió tonna felesleges tűzifa keletkezik, amelyet az erdőgazdálkodások többsége nullszaldósan vagy veszteséggel exportál -, s még számos olyan előnye van, ami miatt a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb potenciáljává vált világszerte.
A biomassza, mint energiahordozó jellemzői:
- megújulása a fotoszintézisnek köszönhető
- az energia tárolása azáltal valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövő szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája
- az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét
- nagyban elősegíti az ásványkincsek megőrzését
- jelentősen kisebb a káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) a fosszilis energiahordozókhoz képest
- az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek reális alapot adnak a racionális hasznosításnak
- kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre.
(Forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html)
A biomassza felhasználásának előnyei:
- Csökken a hazai energiagazdaság importfüggősége (kb. 70%-át jelenleg külső forrásból szerezzük be.)
- Folyamatos energiatermelést biztosít
- Csökken a környezetszennyezés (kevesebb CO2 kibocsátás, az üvegházhatás csökkentése a Kioto-i Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt csökkentés teljesítéséhez)
- Csökken a mezőgazdasági termékek, (élelmiszer) túlkínálat (A magyar mezőgazdaság az EU tagsággal olyan piacra került, ahol hatalmas termék felesleg van. A közös mezőgazdasági politika egy irányba változhat ennek megfelelően: a mezőgazdasági termelésből kieső területeket úgy kell hasznosítani, hogy az azon előállított termék ne az eladhatatlan termékfelesleget növelje. Az egyik hasznosítási lehetőség a nem élelmiszercélú termékek termelése, azaz az energetikai alapanyagok előállítása.)
- Javul a vidéki lakosság jövedelemszerző képessége
- Javul a környezet állapota
- Bárhol rendelkezésre állhat, nincs lelőhelyhez kötve
- Felhasználja a mezőgazdasági hulladékokat
- Egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználása